Omega — A holló

Száguld, fut a kocsi velem A kihunyó tájon pihen a szem Hirtelen úgy érzem, hogy valaki lát Félni kezdek, az ablakon át bevág Mint egy szénsugár, beszáll Egy fekete nagymadár Helyet keres, a vállamra ül Felé kapok, de nem menekül A rémület kereke a szívben jár "El innen!", kiáltom már, de ő Más hangra vár. Csak néz Figyel a nagymadár Az éjszaka követe jött Van társam Az éjszaka követe jött Hadd lássam! Szemeiben tűzpörög Tudom, ki küldte őt (hmmm) a fekete hírnököt Minden a kézé, mit megragad A gazembereknek mindent szabad Jóval nem tartozol senkinek Csak fel ismerd bennem a lelkedet Beszél nagymadár… A súlya vállamat nyomja már Nincs korlát, ami bekerít Túllépheted az emberit Szörnyeteg leszel-e, vagy áldozat? Szabad vagy, döntsd el magad! Nincs más, nincs harmadik Az éj dönteni megtanít Az éjszaka követe vár Van társam Az éjszaka követe vár Mást vártam A fűben a kocsi megáll Közel a virradat (hmmm) egyikünk száll ki csak