Omega — A száműzött

A száműzött a városba tér Szívében érzi, hogy ezzel az út véget ér Hazám, fogadd be őt! Nem lázad ellened már, hisz az út véget ér Nagy folyó, az arcomat nézd Nem érzek vágyakat többé, az út véget ér Jöjj, oly közel az éj! Sokáig nem élek már, hisz az út véget ér