Omega — Ballada a fegyverkovács fiáról

Tél fut az éjen át Nyílik a jégvirág Új bölcsőben sírdogál egy élet Apja emeli föl: Ebből a gyerekből Fegyverkovács lesz, ha addig élek Így is lett bizony De szólt egy szép napon Ne csináljunk soha többé fegyvert Nem lesz háború Könnyes, szomorú Boldognak látok majd minden embert Kis harangot önt Vándorruhát ölt A haranggal a világot bejárja Halkan zeng a dal Mit senki meg nem hall S nevet rajta mindenki, ha látja Egy nap visszatér Megáll, alig él Már nem az, ki elment lehunyt szemmel Apja jót nevet Nyisd ki két szemed Ilyen a világ s kell a fegyver Tudom, tudom, tudom, tudom, fáj a szíved Mégis, mégis, mégis, mégis meg kell értsed